K. E.:  In memoriam Albert Györgyi

 

Előhang:

Nem friss hír, közel két éve történt. Életét vesztette az újságírónő. Egy történés vagy esemény mindig nagy vihart kavar, annál nagyobbat, minél ismertebb személyről van szó. Az én taktikám, mindig kivárni, megfigyelni a dolgokat, hogyan tálalta a média, mit szólnak az emberek az utcán. Később, a hatalmas lángolás alábbhagyása után, „megszólalni” és publikálni.

Itt az xy honlap virtuális hasábjain, többen írtak Albert Györgyi halálát követően. Név szerint, akinek a cikkét olvastam: B.A , M.Zs. Pár név a listából.

Annamária úgy látja, a halálesetek megérintik a médiát. Olyan szempontból valóban igazat adok neki, hogy van miről cikkezni, így nő az újságok árbevétele. A valódi megérintettség, pedig ott hibázik, míg él az illető, addig lejáratja és valótlant állít róla a televízió, újság… Mindent felnagyít és eltúloz. Annak idején, ugyanez volt Cserháti Zsuzsával is 2003-ban. A személyiséget és az énképet említi másodsorban Annamária.

Györgyi tisztában volt az énképével és a személyiségével egyaránt. A közönség, akár egy cirkuszban nem azt várta tőle, hogy „normális” legyen, józan, hanem azt, amivé vált. Mondhatni azonosult a szerepével.

 

„De miért csak a halála után döbbennek rá, hogy tehetséges volt, és hogy halálával szegényebb lett a magyar média?”- adja közre véleményét Magyar Zsuzsanna. Erre a következőt válaszolnám. Az éles szemű emberek, a tévénézők és még talán a társadalom is, láthatta, Albert Györgyi tehetséges volt. Sajnos nem mutatkozott igény a minőségi „közéletibulvárra” amit ő művelt, 1996–ban Madonnával készített interjút az Evita című film kapcsán, erről vajmi kevesen tudnak. Ugyancsak ez mondható el az Oscar díjkiosztó gálán való közvetítéseiről, ott is akkor is a hibát keresték benne.

A média szegényebb lett nélküle? Lehet, de ezt ő már soha, nem fogja meghallani.

Már több mint két éve, hogy elhunyt az ismert újságírónő. Október 3-án az esti órákban látott napvilágot a hír. Eleinte többen azt gondolták, az információ kacsa. Kis idő elteltével, a kereskedelmi televíziók hírműsorai is beszámoltak az esetről, ekkor már nyilvánvalóvá vált, a halál ténye. 44 évet élt, ám ez a több mint négy évtized, amit köztünk töltött, eseményekben és fordulatokban gazdag volt.

Györgyi életműve, csupán kettő darab könyv, az egyik az életét végigkísérő depresszióról, a másik, pedig a férfiakhoz fűződő viszonyáról ad képet. Sokan olvasták, van aki erőt merített a két kiadványból, van aki pedig tagadta, ő bizony nem süllyedt le az „albertgyörgyi” szintjére. Hiába szépítjük a depresszió, mint népbetegség jelen van, hozzánk közel álló emberek, családtagok, vagy akár mi magunk is szenvedhetünk tőle.

Albert Györgyi élete meseszerűen indult, akármelyikünk kívánhatott volna hasonlót. Stabil családi háttér, a papa diplomata a mama értelmiségi. Gyerekkorában a család számos külföldi kiküldetése alkalmával, kiválóan megtanult angolul. Az ELTE-n szerzett diplomát. Ám a szülőknek nem volt elegendő. Györgyi 10 éves lehetett, mikor édesapja a két négyes miatt, meghiúsult kitűnő bizonyítványért két jól irányzott pofonnal jutalmazta lányát, a vacsoravendégek szeme láttára.

A szülőkkel megromlott kapcsolat, még a nagyapa temetésén sem állt helyre, Györgyi előzékeny lépést tett édesanyja felé, akivel már akkor jó pár éve nem beszéltek, odalépett hozzá és meg szerette volna ölelni, a mama elhúzódva válaszolt lánya közeledésére.

A legfájóbb pont, ha a szüleivel rosszban van az ember, ezt csak tetézi a magány, ha nem találunk igazi társat, aki szeret minket és viszont szerethetjük. Az újságírónő élete is –e sajátos forgatókönyv szerint zajlott. Sikertelen házasságok és abortuszok még mélyebbre taszították betegségében. Megszeretett, ragaszkodott, elhitte, hogy szeretik, aztán jött az ébredés, a mélységes csalódás és beletörődés ez sem az igazi volt. Ép tudattal azonban nem tudta elviselni, amúgy is labilis idegzetével, ezért állandó barátja lett a borral teli pohár, benne nem kellett csalódni csak újratölteni. Meg is tette senki nem volt, aki azt mondta volna, állj, itt segítségre van szükség. Könnyebb volt, nem törődni, meg nem történtté tenni a dolgot, de attól még a probléma nem szűnik meg, hogy nem veszünk róla tudomást. Vele is így tettek. Nem vettek róla tudomást. Volt, hogy hosszú ideig elfeledkeztek róla, nem hívták, bemocskolták. Emlékezetes, az az időszak, amikor is az ATV-ben vezetette: A nő helye című műsort, ahonnan menesztették. Ráfogták, ittas volt a felvételeken, volt, hogy be sem tudott menni. Azonban ezt Györgyi saját maga cáfolta, ő napokkal hamarabb jelezte, nincs jól, ezért nem tud a forgatásokon megjelenni. A médiának több sem kellett, nem járt az igazság után, egyszerűbb volt, a pénz és botrányszagú „Albert Györgyi részegen jelent meg….” címekkel lehozni a bulvár és napilapok címlapján a valótlan blődséget.

Mesterien ráéreztek mikor jött el az idő, a „hírezésre és címlapozásra”, ha Györgyiről volt szó. Legutolsó médiaszereplése a TV2 Hal a tortán című műsora, itt láthatták utoljára a nézők.

Kinevették, megalázták, szórakoztak rajta. A résztvevők közül ma már pedig, mindenki előadja, sajnálatát, együttérzését. Hajdú Péter a könnyeivel küszköd, aki látta az ominózus heti adást, az igazolhatja, Péter lenézte Györgyit, és szánakozott.  

Asztaltársaságoknál, boltokban, buszmegállókban fülelve, a többség csak sajnálkozott, de azt is csak gúnnyal tette, nevettek rajta. A legmeglepőbb kijelentést egy hetven év körüli nagymama tette: „Jobb mán Györgyinek ott ahon van!”, „Lehet akkor kapott szívrohamot, mikor meghallotta a taxistól a viteldíjat.”- Egy harmincas értelmiségi Albert Györgyi halálról.

Az emberek egyszerűen viccet csinálnak(tak) a halálából, ha nem is szerették, mégis egy embertársukról van szó. Mégsem igaz, a halottról vagy jót vagy semmit szállóige.

A riporternő kedvenc éttermében, Budán ahová gyakran járt, mindig feltette a kérdést, kiteszik –e a fekete zászlót, ha ő meghal. A tulajdonosok szavukat adták, a halál jele a fekete lobogó most kint van a Gusto homlokzatán, a szél mozgatja. Senki sem hitte, hogy ki kell majd tűzni, főleg ilyen hamar.

Szívroham végzett vele.

Nyugodj békében Albert Györgyi! 

Itt szerkesztheted a frissen létrehozott oldaladat!

Ezt a szöveget nyugodtan kitörölheted és
a helyére írhatod az új oldalad tartalmát.

---

Oldal: ALBERT GYÖRGYI
MEGHÖKKENTŐ TÖRTÉNETEK - © 2008 - 2025 - rockefeller.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat